~Most rögtön (18+)

Szép, tavaszi reggelre ébredtem. Oldalra fordultam, mellettem édesen szuszogott életem szerelme. Harryvel 2 éve vagyunk házasok és nagyon boldogok vagyunk együtt. Még nincs gyerekünk, de én már nagyon szeretnék egyet. Ahogy így gondolkodtam, észre sem vettem, hogy felébredt.

- Jó reggelt! –suttogta rekedt hangján, amit úgy szeretek.

- Jó reggelt! –simogattam meg arcát.

- Mióta vagy fent?

- Pár perce.

- Valami baj van? Min gondolkoztál? –felkönyökölt és arcomat vizsgálta.

- Azon, hogy már nagyon szeretnék egy gyereket. Már 6 éve vagyunk együtt, 2 éve összeházasodtunk, és…

- Sssh! Ezen már én is gondolkodtam, és én is nagyon szeretnék, csak nem tudtam, hogy hozzam fel.

- Akkor…ez azt jelenti, hogy lehet? –felcsillant a szemem.

- Igen! –mondta határozottan, majd megcsókolt. Közben felém tornyosult, keze pólóm alá tévedt, hasamat kezdte simogatni. –Mi lenne, ha most rögtön tennénk ennek érdekében? –kérdezte egy perverz mosoly kíséretében.

- Hm, benne vagyok! –vigyorogtam rá vissza, és most én csókoltam meg hevesen. Keze feljebb vándorolt és mellemet kezdte kényeztetni. Halk sóhaj hagyta el a szám, erre Harry elmosolyodott, majd levette rólam a pólót. Végignézett testemen, amit már csak egy bugyi választott el attól, hogy teljesen meztelen legyen.

- Gyönyörű vagy! –suttogta fülembe, majd óvatosan meghúzta fülcimpám. Lábam dereka köré fontam, és fordítottam a helyzeten. Levettem róla fehér pólóját és végigcsókoltam izmos mellkasát. Kezem levezettem a nadrágjához, éreztem, hogy már igencsak fel van izgulva. Levettem a nadrágot és boxert egyszerre. Alsó ajkamba haraptam ahogy megláttam hasa aljáig felcsapó férfiasságát. Felhajoltam hozzá, szenvedélyesen megcsókoltam. Maga alá fordított és megszabadított már nedves bugyimtól.

- Mi lenne, ha a lényegre térnénk? –kérdezte miközben nyakamat lepte el apró puszikkal.

- Nekem megfelel! –ahogy ezt kimondtam egyből belém hatolt. A sok év alatt már volt időm megszokni méretét, így nem kellett várnia, egyből mozogni kezdett. Nem volt gyors, de lassú sem. Pont jó volt. Ez egy ideig elég volt, de pár perc múlva lábaim dereka köré fontam, így mélyebbre hatolt. Értette a célzást, gyorsabban és mélyebbeket lökött, közbe melleim kényeztette kézzel és szájjal, én pedig hajába túrtam. Hangos nyögések hagytál el szánkat, nem fogtuk vissza magyunkat. Mikor éreztem, hogy már nincs sok, hátába karmoltam.

- Mindjárt… - lihegte fülembe.

- Én…is! –nyögtem.

- Egyszerre, kérlek! –aprót bólintottam, és próbáltam késleltetni, de már nem sokáig bírtam. Harry még gyorsított, így pontosan egyszerre mentünk el. Még lökött párat levezetésként, majd mellém gurult.

- Ez fantasztikus volt! –mosolyogtam rá, mikor rendeződött a légzésünk.

- É is nagyon élveztem!- mosolygott vissza, majd magához ölelt, és megpusziltam arcomat. Ez után elmentünk lezuhanyozni és indulhatott a nap. 10 hónap múlva már a kezünkben tarthattuk a néhány hetes kislányunk.